2010. 02. 21.
Egész
Ha gondjaid a válladon ülnek,
ha lábaid olykor menekülnek,
ha a szíved néha fájón nehéz,
de hiszed, életed így is egész!
Ha magányod megtör, magába zár,
ha mindenki siet, s senki sem vár,
ha tovább kell lépned, de még nehéz,
hinned, s menned kell, ennyi az egész!
Ha az öröm mosolyt arcodra váj,
ha lelked csak a boldogságtól fáj,
ha az élet terhe már nem nehéz,
szívedben összeér minden egész!
ha lábaid olykor menekülnek,
ha a szíved néha fájón nehéz,
de hiszed, életed így is egész!
Ha magányod megtör, magába zár,
ha mindenki siet, s senki sem vár,
ha tovább kell lépned, de még nehéz,
hinned, s menned kell, ennyi az egész!
Ha az öröm mosolyt arcodra váj,
ha lelked csak a boldogságtól fáj,
ha az élet terhe már nem nehéz,
szívedben összeér minden egész!
