2010. 07. 10.
Előítélet
Bőr és hús mögé bújva élek,
elítélve, kinézetként mérnek,
azok kik ismerni nem akarnak,
vádolva élnek mind a külalaknak.
Nem sért, nem fáj, megértem én,
világuk nem volt, nem lesz enyém,
mert mit a csinos külső takar ma,
holnap egy ránccal több a jutalma.
Értem, hogy a külső, mi először látszik,
mi történik akkor, ha a belbecs hiányzik?
Sivár a gondolat, mi csak látszatot hoz,
s mekkora a kár, amit egy ítélet okoz?
Pedig jól igazán csak szívünkkel láthatunk,
a szeretet marad, s mi egyszer meghalunk!
S hogy fent a mérleg nyelve merre billen?
Bájos mosoly ott nem hat, mint itt lent!
elítélve, kinézetként mérnek,
azok kik ismerni nem akarnak,
vádolva élnek mind a külalaknak.
Nem sért, nem fáj, megértem én,
világuk nem volt, nem lesz enyém,
mert mit a csinos külső takar ma,
holnap egy ránccal több a jutalma.
Értem, hogy a külső, mi először látszik,
mi történik akkor, ha a belbecs hiányzik?
Sivár a gondolat, mi csak látszatot hoz,
s mekkora a kár, amit egy ítélet okoz?
Pedig jól igazán csak szívünkkel láthatunk,
a szeretet marad, s mi egyszer meghalunk!
S hogy fent a mérleg nyelve merre billen?
Bájos mosoly ott nem hat, mint itt lent!
