Plazmavető tévécsodád
kacsintja rád fénymosolyát,
megbabonáz, szedi pénzed,
s nézzük, mit tesz ma még érted:

Nyugtalan csendélet-élet,
léted uralják a gépek,
függőség ez, még jutányos,
meglepően mulatságos.

Szellő helyett szárítógép,
seprű után porszívó lép,
kezet kímél a mosógép...
Eszed helyén számítógép?

Autóhad, munkagépek,
telefonos családélet.
Lustít, butít kényelmesen!
Felfogod ezt értelmesen?

Licitálnak, imitálnak...
Hiszel még a hazugságnak?
Kérdésekre válasz nincsen,
népbutítás felső szinten!

Gépiesült, vak világban
nincs helye tán az imának?
Mosolytalan monitorok
lesznek lassan a rokonok,

s interneten társalogva,
hagysz nyomot az utókornak.
Társas magányban lesz részed,
ha az élményt nem is kérted!

Tanulsága mégis kérdés?
Ne legyen itt félreértés!
A lényeg végül csak ennyi,
egy gép sose tud szeretni.