2010. 07. 10.
Állat lett. Az ember már elment. Kitört a düh, s leszakadt a jelmez. Minden, egykor mi jellem volt, ma már nincsen, rég megholt. "Állat lettem, fogom az egész életre, mentséget nem keresek rémt…
2010. 07. 10.
Bőr és hús mögé bújva élek, elítélve, kinézetként mérnek, azok kik ismerni nem akarnak, vádolva élnek mind a külalaknak. Nem sért, nem fáj, megértem én, világuk nem volt, nem lesz enyém, mert …
2010. 06. 12.
Csöppnyi lélek fénye szökken, angyalmód a szárnya röppen, földi létre keres helyet, anyja ölén csöpp rejteket. Szerelemnek vidám tüzén, megjelent egy kis fényfüzér, boldogságnak lángja árad, új…
2010. 06. 12.
Ha most a holt idő gyónni jő, van miből: törtet, öl, betör, elgyötör, kegyetlen lelkeket teremt, ölt, de jő új idő, új lélek reménye véle él!
2010. 06. 12.
A káosz közepén ülök, egy láda tetején, tárgyak és emlékek halmaznyi tengerén. Nem tudom, mi vár még, hová vet az ár, hogy kezeljem életem görcsösen, lazán? Ülök, s nézem a porcicák néma játékát, …
2010. 06. 12.
Csókra csattan ajkam S te vagy ruha rajtam Ólmos-bús időkben Karod tart erősen Reám, reád ringó Angyalfénybe izzó Csintalanság árad Szíved kérem, drága! Ajkad fénylik rajtam Testünk egy alakb…
2010. 06. 12.
Lásd meg a fájdalmat mások szemében, lásd, hogy mit érez, akkor tán megérted! Nézd, hogy örül, s ne csak irigykedve, adj érzést, s legyen ez neked is kedves! Mikor élet kél mindenki boldog, örül, …
2010. 05. 13.
Háttal lányom sose kezdj mondatot, mondták nekem egykor a nagyok Undok dolog ez, de egy háttal ma megint, s mégis több vagyok. Szaladtak előttem is az évek, s ma már más lettem: felnőtt! Oly sápadt…
2010. 05. 13.
Csendesen hiszek én Isten szép szavának, Otthona testem egy életnyi varázsnak, De tudom, a szeretet ma csak csodabogár,s Annyi vágyat fed el vakon az irigy homály. Boldogságban élni nagyon sokan s…
2010. 05. 13.
Kérlek ne most, még adj időt, adj még egy cseppnyi kis erőt, tiszta tudatot, szép emléket, múló óráimnak percnyi éket. Testem kettétörte a sors akarata, már nincs bennem az élet haragja, csak bú…
2010. 05. 13.
Lélegzetnyi leheletben lebeg lelked fejed felett, nézi mit hoz majd a reggel, elhagyva földi testedet. Elhagy fájó kínt, s üdvöt, az élet álomért üvölt. S magába rejtve így üzen titkot, a titko…
2010. 05. 13.
Kisimult gondolataim felett, már nem érzem a kopott eget, ma minden tiszta és egyszerű, s a holnapokban sok a derű. Nem kínoz már néma magány, s lehetek én a nagy vagány, aki megmondja, ha jó az…
