Sebzett szívek keringője
Dallam száll az éjszakába, lélek bolyong egymagába. Egyet jobbra, kettőt hátra, tanít minket furcsa táncra. Sebzett szívek dobbanása, táncos léptek koppanása. Egyet balra, kett…
Még csak...
Még csak tanulok repülni, hozzád közelebb kerülni, hogy értsd mit a szem nem tehet, megértsd mit a szív már szeret! Még csak tanulok repülni, érzésekbe bele merülni. Feledni a múltat, s élni a…
Tanulság
Bizakodva élő naiv ember átka: Álmokat kergetni minden pillantásban, Elhinni a csodás vágy szőtte meséket, S nem fedezni föl a balga téveszméket! De az éjjel múlik, s mindig jő a reggel, N…
Álmok (A kezdet)
Álnok álmok átok rátok, szívemben rég nincs tanyátok! Hitegettek, s szépet ádtok, kinevettek, s mégis várok. Reményem reménytelen remegése, szerelem szemtelen, szép nevetése. Hitem hitet…
Egyedül
Bús kedélyem tehetetlen rezdül, A magány újra itt feszít, belül. Torz képek víg táncának tüzében... Elveszek én... magányom dühében. Kopott varázslat, színtelen élet, Múló érzések, s egy k…
Szösszenet 2.
Táncolok a szakadék szélén, talán nem tudom hol a határ, talán néha csak lezuhannék, de mindig van mi visszaránt!
Újra érzek
Most, elcsókolt csókok nélkül szomjazok, vágyak tiszta lángjában már lángolok... Te vagy az ki fájón lüktet szíven táján, lelkemben is elmélyülhet mindent látván! Nyújtom hozzád lázasan a két ke…
Erőd
Őszi napok megjöttével számolni kell már a téllel. Megvettük hát a tüzelőt, Ebből készül most az erőd. Fát a fára így illesztek, közben gondolatot fejtek. Töprengek az életemen, fából falaima…
Szösszenet 1.
A boldogságot keresem, de nem találom sehol sem, mert az üres lelkekben a boldogság nem terem! Amíg önző lesz a lét és senki nem nyújtja kezét, addig nem lesz jó a világ, s néma az, ki szer…
Életünk végén
Életünk varázsa lassan illanni készül, Szépkorba lépő időnk fájón fakóra őszül. Magányos megalkuvásunk kora elérkezett, Megtörte arcunkat is az emlékezet. Ifjonti hév gyöngyei az út porába v…
Pokolt teremtünk
Korunk fertőzve pusztítja önmagát, elkapva minden vírust és nyavalyát. Betegesen lüktet, forr lázas tünet, nem segít rajta semmilyen vegyület. Pusztító kór és dögvészes ártalom, Álmatlan kínlód…
Mosolygó magányom oldozd fel barátom...
Nem vers és nem is próza, nem tudom, mi az, mi szívemet nyomja... Mosolygok rajta és szavamat fogja, szívembe marva napomat lopja... Én vagyok csak magam, gondolatom ha van, nem talá…
2   3   4   5   6   7   8   9   10 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés